Basescu nem sértette meg az alkotmányt

Elutasította az alkotmánybíróság szerdán a kormányfő beadványát, amivel Victor Ponta azt próbálta elérni, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek Traian Basescu államfő beavatkozását az európai parlamenti (EP-) és időközi parlamenti választási kampányba.

A szociáldemokrata miniszterelnök azért panaszolta be a jobboldali államfőt, mert Basescuról olyan fotók jelentek meg egy közösségi portálon, amelyeken az újonnan bejegyzett Népi Mozgalom Párt (PMP) választási pólóját viseli, és a párt tisztségviselőivel együtt mutatkozik. Az elnök erről úgy nyilatkozott: neki is szabad voksolni és a maga részéről a PMP-re adja szavazatát.

A miniszterelnök a kormány alkotmánybírósági beadványát úgy indokolta: az elnöknek joga van szavazni, de nem vehet részt a kampányban, miként a bírák, ügyészek, magas rangú állami tisztviselők, tanárok, katonák sem tehetik, mert azonnal elveszítenék állásukat.

A beadvány arra hivatkozott, hogy az államfő viselkedése "alkotmányos intézményi konfliktust" idézett elő a voksolást szervező kormány és a kampányba beavatkozó elnöki hivatal között. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy ilyen konfliktus nem áll fenn, ezért a keresetet elutasította.

Toni Grebla decemberben megválasztott alkotmánybíró, a szociáldemokrata párt volt szenátora a döntésre váró újságíróknak elmagyarázta: az alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy az elnöknek szabad kampányolni.

Kifejtette: sem a kormánynak, sem az alkotmánybíróságnak nem hatásköre azt vizsgálni, hogy az államfő viselkedése sérti-e az alkotmányt. Ezt a parlament állapíthatja meg, ha úgy értékeli, az államfő nem tesz eleget közvetítői szerepének és pártpolitikai szereplőként viselkedik. Ebben az esetben a törvényhozás felfüggeszti az elnököt, akinek leváltásáról népszavazást írnak ki. A taláros testület csak azt vizsgálhatja, fennáll-e olyan intézményi konfliktus két állami hivatal között, amely az alkotmány eltérő értelmezéséből fakad, de ilyesmit nem idézett elő az államfő viselkedése - magyarázta.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke a beadvány beterjesztésekor úgy nyilatkozott: nem lehet senkit sem  megfosztani a véleménynyilvánítási jogtól, még az államfőt sem. 2007-ben az alkotmánybíróság már hozott egy döntést, miszerint az államfőt is megilleti a  politikai véleménynyilvánítási szabadság - tette hozzá a taláros testület elnöke.